Február elsején tartják a rendkívüli uniós csúcsot, amelyen újra előveszik az ukrajnai támogatás ügyét
A helyzet amiatt is sürgető, mert más tételek is szerepelnek a költségvetést módosító javaslatban.
A helyzet amiatt is sürgető, mert más tételek is szerepelnek a költségvetést módosító javaslatban.
A francia államfő és a német kancellár is megerősítette azt a forgatókönyvet, hogy a magyar miniszterelnököt kiküldték a teremből, amikor Ukrajnáról szavaztak. Van azonban még egy dolog, aminek a megoldásához szükség lenne Orbán együttműködésére – valahogy.
Számos nemzetközi lap foglalkozik azzal, mi történt az elmúlt napokban az EU-csúcson, különös tekintettel Orbán Viktor döntéseire. A Le Monde Ausztria és Magyarország nyugat-balkáni nyomulásáról ír. A Le Figaro a "titokzatos Orbán–Putyin-viszony" hátterét elemzi. Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatója nem lesz Európában szélsőjobbos söprés, ám a jövő évi amerikai elnökválasztás változtathat a képen. A Project Syndicate két cikke is a lengyel belpolitika kulisszái mögé néz be. A Wall Street Journal Trump lehetséges visszatérésével foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Teljes erőbedobással győzködhetik a magyar miniszterelnököt az uniós vezetők.
Baerbock azt követően szólt be Orbánnak, hogy a magyar miniszterelnök levélben kérte Charles Micheltől, az Európai tanács elnökétől, hogy vegye le a napirendről Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló pontot.
A magyar miniszterelnök szerint nem megalapozott az a várakozás, hogy az EU-s vezetők a jövő heti csúcson beleegyeznek abba, hogy meg lehet kezdeni a tárgyalásokat.
Charles Michel szerint az Európai Uniónak már társulási megállapodása van Ukrajnával.
Az eredeti tervek szerint ma vonták volna fel a a svéd zászlót a NATO-központban, ehhez képest nem tudni, mikor kerülhet erre sor. EU-ügyben Orbán Viktor a rossz, Bóka János a jó rendőr. Hozott-e bármi eredményt az Orbán–Michel-találkozó? Mi legyen Ausztria Bulgáriával és Romániával szembeni schengeni vétójával, és mi lesz Ukrajna nyugati támogatásával? A gázai hadműveletek folytatásáról beszélt Benjamin Netanjahu, és a konfliktussal kapcsolatos nézeteiről írt Bernard-Henri Lévy filozófus is. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A politika Magyarországon és Lengyelországban is beleszól a kamatokért felelős jegybankok dolgába. Széttöredezik az európai politikai paletta, erősödik a szélsőjobb. Mi a baj azzal, hogy Olaszország migrációs központokat kíván létesíteni Albániában? Valóban meggyengült a Nyugat? Mit kezd Putyin a jelenlegi ukrajnai helyzettel? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Magyarország miniszterelnöke meg akarja akadályozni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Vagy a Brüsszelből érkező eurómilliárdok elmaradása miatt aggódik? Ezt elemzi Daniel Steinvorth, a svájci Neue Zürcher Zeitung brüsszeli tudósítója.
A Die Presse szerint Orbán Viktor az uniós kilépéssel kokettál. A Times és a Washington Post a gázai konfliktus jelenlegi állását értékeli. A Guardian szemleírója az Ázsiában gyorsuló atomfegyverkezési versenyt elemzi. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Európai Tanács elnöke szerint nemcsak Magyarországnak, hanem több tagállamnak is megvannak a saját csendes, de nagyon határozott különutas álláspontjai.
Ukrajna támogatása megosztotta az államfőket csúcstalálkozójuk második napján Brüsszelben – annak ellenére, hogy a vonatkozó, költségvetést érintő döntések decemberben lesznek csak aktuálisak.
Nem várható rendkívüli fejlemény az uniós állam- és kormányfők kétnapos csúcstalálkozóján. Ez persze nem zárja ki azt, hogy élesebb politikusi nyilatkozatok is elhangozzanak – jó eséllyel a magyar miniszterelnöktől vagy éppen vele szemben.
Charles Michel szerint nem lenne szabad vesztegetni az időt, mert a balkáni példa szerint Kína és Oroszország is befolyást szerez az uniós csatlakozásra túl hosszan várakozó országokban.
Szlovéniában, a Bledi Stratégiai Fórumon az Európai Tanács elnökének bővítést szorgalmazó mondataival indult az uniós politikai szezon. Charles Michel 2030-as határidőt kitűző előadását csak szórványosan fogadta lelkesedés, kivétel ez alól a magyar kormány, amelynek 2030 túl messze van, a nyugat-balkáni államokat már holnap befogadná az EU-ba.
A magas rangú uniós vezetők közül elsőként Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelölt meg konkrét időpontot az EU bővítésére. Ezzel párhuzamosan az uniós szerkezeti változásainak néhány elemét is felvillantotta – például azt, hogy a bővítéssel Magyarország elesik az uniós forrásoktól.
Diplomáciai nagyüzem vár ezen a héten az EU vezetőire. A 46 tagot számláló páneurópai szervezet, az Európa Tanács állam- és kormányfői Reykjavíkban, a világ legfejlettebb nagyhatalmait tömörítő G7-ek Hirosimában találkoznak, Szöulban pedig EU-Dél-Korea-csúcstalálkozót rendeznek.
Ursula von der Leyen és Charles Michel is megszólalt a háború egyéves évfordulóján. Von der Leyen üzenete nem említette meg, hogy netán lenne bárki is Európában, aki nem vállalna feltétlen szolidaritást Ukrajnával.